12 ¹Ezért tehát mi is, akiket a tanúknak ekkora sokasága vesz körül, tegyünk le minden terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatosan fussuk meg az előttünk levő pályát! ²Szegezzük tekintetünket Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve szenvedte el a keresztet, és helyet foglalt Isten trónjának jobbján. ³Gondoljatok őrá, aki a bűnösök részéről ilyen ellenségeskedést viselt el, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek!
⁴A bűn elleni harcban még nem álltatok ellen egészen véretek ontásáig. ⁵Elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: Fiam, ne vedd kevésbe az Úr fegyelmezését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, ⁶mert akit szeret az Úr, azt megfegyelmezi, és megbünteti minden fiát, akit elfogad.
⁷Amit elviseltek, fegyelmeteket szolgálja: Isten úgy bánik veletek, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fegyelmez az apja? ⁸Ha pedig fegyelmezés nélkül maradtok – amelyben mindenki részesül –, akkor fattyak vagytok, nem fiak. ⁹Továbbá test szerinti atyáink fegyelmeztek bennünket, és mi tiszteletben tartottuk őket. Nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? ¹⁰Ők néhány napig a saját elgondolásuk szerint fegyelmeztek, ő pedig a javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. ¹¹Amikor arra kerül a sor, semmiféle fegyelmezés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság és a béke gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa. ¹²Ezért erősítsétek meg a lankadt kezeket és a megroggyant térdeket! ¹³Egyenes ösvényeken járjatok, hogy a sánta meg ne botoljon, hanem inkább meggyógyuljon!

KNB SZIT STL BD RUF KG