Énekek éneke

3 ¹Ágyamban éjenként kerestem, kit az én lelkem szeret; kerestem őt, és nem találtam.
²Fölkelek, és körűljárom a várost, a szorosakon és utczákon keresem, kit az én lelkem szeret; kerestem őt, és nem találtam.
   ³Elétaláltak az őrök, kik a várost őrzik. Láttátok-e, kit az én lelkem szeret?
   ⁴S alig haladtam el mellettök, megtaláltam, kit az én lelkem szeret. Megfogtam őt, el sem bocsátom, mignem beviszem őt anyám házába, és szülőm kamarájába.
   ⁵(Vőlegény). Kényszerítlek titeket, Jerusalem leányai, a vadkecskékre és a mezei szarvasokra, hogy föl ne költsétek, és föl ne serkentsétek az én szeretőmet, mig maga nem akarja.
   ⁶Kicsoda ez, ki feljő a pusztából, mint a mirrha- és tömjén- és a fűszerárus minden fűszerének füstoszlopa?
   ⁷Ime Salamon ágyát hatvan hős állja körűl Izrael legerősbjei közől;
   ⁸mindnyájan kardokat tartók, és igen értők a harczhoz; kinekkinek oldalán szablyája az éjjeli félelmek miatt.
   ⁹Hordszéket készíte magának Salamon a Libanon fáiból;
   ¹⁰annak oszlopait ezüstből csinálta, támaszát aranyból, lépcsőjét bársonyból, közét szeretettel ékesítette föl Jerusalem leányaiért.
   ¹¹Menjetek ki, és lássátok, Sion leányai, Salamon királyt a koronával, melylyel megkoronázta őt anyja eljegyzése napján, és szívöröme napján.