3
1Éjszaka ágyamban kerestem,
akit szeret a lelkem.
De hiába kerestem, nem találtam.
2„Azért hát fölkelek, bejárom a várost,
keresem a tereken és az utcákon,
akit szeret a lelkem.”
Hiába kerestem, nem találtam!
3Találkoztam az őrökkel,
akik a várost járták.
„Nem láttátok, akit szeret a lelkem?”
4Alig mentem tovább, otthagyva őket,
megtaláltam, akit szeret a lelkem.
Belekapaszkodtam, és nem engedem el,
amíg be nem viszem anyámnak házába,
annak szobájába, ki méhében hordozott.
A VŐLEGÉNY5Jeruzsálem lányai, kérlek benneteket,
a gazellákra s a mezők szarvasára,
ne zavarjátok meg a szerelmemet,
s föl ne ébresszétek, amíg nem akarja!
A KAR6Ki az ott, aki a puszta felől erre tart,
mint füstnek oszlopa?
Mirhának és tömjénnek
illata árad körülötte,
és mindenféle különleges fűszeré.
7Nézzétek, Salamon gyaloghintója!
Hatvan hős van körülötte, Izraelnek legjava.
8Mindnek kardja van, és jártasak a harcban,
oldalukon a kard az éj rémei ellen.
9Trónust építtetett magának Salamon király,
a Libanon fáiból.
10Az oszlopokat ezüstből csináltatta,
a támláját aranyból, az ülését meg bíborból,
középütt ébenfa betéttel.
11Sion leányai, gyertek, nézzétek:
Salamon király, fején a korona,
amellyel szülőanyja megkoronázta
lakodalma napján,
szíve örömének napján!